| 1883 |
Giovanni Batista Pisetta, olasz vállalkozó mészköves kőbányát alapított a meglévő cementgyár területén, ahonnan mészkőblokkokat szállított a vasútépítéshez. |
| 1891 |
nyersanyagvizsgálat megerõsítette alkalmasságát a római cement gyártására. |
| 1895 től 1914 |
ig a Pisetta két klinker égető kemencét állíttatott fel 70 q teljesítménnyel egy kemencére. Később három további mészégető kemence került hozzáadásra, mindegyik kapacitása kb. 140 q volt. |
| 1922 |
A brnói és berlini Kutatóintézetben végzett tesztek megerősítették a mészkő és a márga első osztályú minőségét, rendkívüli kémiai és fizikai tulajdonságokkal a a Portlandcement előállításához. |
| 1926 |
a Spiškovec család megvásárolta a helyi kőbányákat Pisettától, megalapította a Morva-szlovák cementgyár részvénytársaságot és a cementgyár építésével a Curt von Gruber berlini céget bízta meg. |
| 1929 |
a cementgyár felépült az első formájában egy kemencével, amelynek kapacitása 100 tonna klinker volt naponta. Abban az időben a cementgyárban kalapácsos daráló, szárító dob, nyersanyagmalom, cementmalom, két cement siló és kézi csomagoló volt. |
| 1943 |
két tengelykemencét, négy cement-silót, egy klinker- malmot, egy nyersanyag malomüzemet és egy második cement silót adtak hozzá. |
| 1945 |
a második világháború vége után a Horné Srnie-i cementgyár, mint az első Szlovákiában, megkezdte a cementgyártást. |
| 1947 |
a cementgyár a Szlovák cementgyárak és mészkövek részévé vált, a cég székhelye Trencsénben volt, amely 1946. január 1.-jén jött létre. |
| 1948 |
felépült egy negyedik tengelyes kemence, a bányában kotrógéppel bányásztak. |
| 1950 |
létrejött egy külön szervezeti egység – a Hornosrnianska cementáreň, a Nové Mesto nad Váhom ban társult mészkővel rendelkező állami tulajdonú vállalkozás. |
| 1959 |
jelentős üzem-korszerűsítés. Négy tengelykemencét, egy darálót, hat nyersanyag tárolót, egy nyersanyagmalmot, három vasbetonból épített homogenizáló silót, egy második malmot, két szélosztályozót és egy teljes kohósalak szárítót építettek. |
| 1968 |
beindították az ötödik tengelykemencét. |
| 1970 |
az elektrofilter megépítése a kemencék portalanításához. |
| 1988 |
két klinker beton siló épült, 15 000 tonna kapacitással |
| 1994 |
üzembe helyezték az elektrofiltert, amely ma kevesebb kibocsátást termel, mint a Nyugat-európai cementgyárak |
| 1998 |
egy LUCE típusú ötfokozatú ciklon hőcserélővel ellátott forgókemence, egy kalcinálócsatorna, egy klinkerhűtő, egy nyersanyagdaráló, egy előhomogenizációs tároló, egy homogenizáló siló és egy szénmalom épült.
|
| 2000 |
megkezdték a nyersanyag adagolását a kemencében, megkezdték a salakszárító építését. |
| 2001 |
a salakszárító üzembe helyezése. |
| 2003 |
új cementmalom -üzembe helyezés |
| 2004 |
a TAP alkalmazása a klinker kiégetésénél , a Cr6 + tartalom csökkentésére a cementben |
| 2005 |
a kemencegáz kivezetése, a klór by-pass ártalmatlanítása a rendszerben |
| 2006 |
VLC expedíció modernizálása a tartálykocsikra |
| 2007 |
szállítás és az adalékanyagok adagolása a cementmalmokba |
| 2008 |
megkezdődött a pernye siló és olajtároló építése, a cement silók kezdeti építése |
| 2009 |
új cement siló és pernye silók üzembe helyezése |
| 2010 |
da tárolók és az adagolási súlyok feltöltése a nyersanyagmalmokon |
| 2011 |
maróerősítő adagolása a cementmalmokba, a klinkerhűtő rekonstrukciójának kezdete |
